A vízrákötés és a víztelenítési lehetőség kiépítése után a gerincvezetéket (Kpe cső) elindítjuk az öntözőrendszer zónákra osztási helyéhez. A Kpe csőről egy egyenes összekötő (tok-menet) segítségével átállunk 1” BM-re, ehhez csatlakozik a szeleposztó (szelepkötő vagy Dura).
Ahány öntözési zónánk lesz, annyi szelepkötő hollandernek kell lennie. A hollanderekhez egy-egy mágnesszelepet csatlakoztatunk. A hollanderes menet csatlakozáson kívül minden menetrészt teflonszalaggal vagy Loctite55 menettömítő zsinórral tömítünk.
Minden egyes Hunter PGV-100 vagy PGV-101 1″ KK el. mágnesszelep egy öntözési zónát jelent. A mágnesszelep zóna vezeték felé eső végére egy egyenes összekötőt szerelünk (menet-tok). Attól függően, hogy az öntözési zónák hány liter/percesek és milyen távol vannak a szeleposztótól, válasszuk meg a cső méretét. Ez lehet 32 Kpe cső, 25 Kpe cső, 20 Lpe cső, stb. Ennél nagyobb csőméretet jellemzően kis magánkertekben nem használunk.
A mágnesszelepek eltakarására és esetleges későbbi szervizelési lehetőségére egy megfelelő méretű szelepdobozt / szelepházat használunk, melynek fedélrésze a talajszinttel egy síkba kerül. Lépésálló, színe zöld, így beolvad a környezetbe.